A Biblia keletkez�se

A Bibli�t �vsz�zadokkal J�zus sz�let�se el�tt �rt�k hith� zsid�k t�bbnyire h�ber nelven. Az els� 39 k�nyvet �sz�vets�gnek nevezik. Az utols� 27 k�nyvet kereszt�nyek �rt�k, g�r�g�l, ezt �jsz�vets�gk�nt ismerj�k. A bels� bizony�t�kok �s a legr�gibb hagyom�nyok azt mutatj�k, hogy ezt a 66 k�nyvet t�bb mint 1600 �ven kereszt�l �rt�k. Akkor kezdt�k el, amikor Egyiptom volt a legnagyobb hatalom, �s akkor fejezt�k be, amikor R�ma uralta a vil�got.

T�bb mint 3000 �vvel ezel�tt, mikor a Biblia �r�sa elkez�d�tt, Izrael csup�n egy kis nemzetet alkotott a sok k�zel-keleti n�p k�z�tt. Isten�k Jahve(JVHV) volt, m�g a szomsz�dos n�pek az istenek �s istenn�k zavarba ejt� sokas�g�t tisztelt�k. Abban az id�ben nem csak az izraelit�knak volt vall�sos irodalmuk. M�s nemzetek is �rtak olyan k�nyveket, amelyek vall�sukat �s nemzeti �rt�keiket t�kr�zt�k vissza. P�ld�ul az akk�d Gilgames-eposz Mezopot�mi�b�l �s a Ras Shamra h�sk�ltem�nyek, amelyek ugariti nyelven sz�lettek (ezt a nyelvet egykor a mai Sz�ria �szaki r�sz�n besz�lt�k), k�ts�gtelen�l nagyon n�pszer�ek voltak. A korszak hatalmas irodalm�hoz tartoztak a k�l�nb�z� sum�r istens�gekhez sz�l� himnuszok �s az akk�d pr�f�tai munk�k.

Ezeknek a k�zel-keleti m�veknek azonban k�z�s lett a sorsuk. Feled�sbe mer�ltek, s�t m�r azokat a nyelveket sem besz�lik, amelyeken �r�dtak. L�tez�s�kr�l csup�n az elm�lt �vekben szereztek tudom�st az archeol�gusok �s a nyelv�szek, s akkor fejtett�k meg, hogyan lehet elolvasni �ket. Ugyanakkor a h�ber nyelv� Biblia els� k�nyvei eg�szen napjainkig fennmaradtak, �s m�g mindig sokan olvass�k �ket. Az a t�ny azonban, hogy ez az irodalom nagyr�szt feled�sbe mer�lt, m�g a h�ber Biblia fennmaradt, azt jelzi, hogy a Biblia ezekt�l jelent�sen k�l�nb�zik.

A Biblia tov�bb �l�se egy�ltal�n nem volt mag�t�l �rtet�d� dolog. Azok a csoportok, amelyek k�zrem�k�dtek l�trej�tt�ben, olyan komoly neh�zsegekkel n�ztek szembe, hogy ennek a k�nyvnek a fennmarad�sa napjainkig val�ban figyelemrem�lt�. A Krisztus el�tti id�ben azok a zsid�k, akik a H�ber Iratokat (az �sz�vets�get) �rt�k, egy viszonylag kis nemzetet alkottak. L�t�k bizonytalan volt a kiz�r�lagos hatalom�rt ism�telten �ssze�tk�z� er�s politikai �llamok k�z�tt.
 
A nemzetek eg�sz sor�val kellett Izraelnek megk�zdenie a fennmarad�s��rt, �gy p�ld�ul a filiszteusokkal, a mo�bit�kkal, az ammonit�kkal �s az edomit�kkal. Abban az id�ben, amikor a zsid�k k�t kir�lys�gra voltak felosztva, a kegyetlen Assz�r Birodalom gyakorlatilag elt�r�lte a f�ld sz�n�r�l az �szaki kir�lys�got, a Babiloniak pedig lerombolt�k a d�li kir�lys�got, �s az embereket fogs�gba hurcolt�k, amelyb�l 70 �vvel k�s�bb csak egy marad�k t�rt vissza haz�j�ba.

S�t, l�teznek az izraelit�k kiirt�s�ra tett k�s�rletekr�l sz�l� besz�mol�k is. M�zes napjaiban a f�ra� elrendelte, hogy minden �jsz�l�tt izraelita fi�t meg kell �lni. Ha ez siker�l, a zsid� n�p kihalt volna (2M�zes 1:15-22). Sokkal k�s�bb, a zsid�k perzsa uralom alatt �letbe l�ptettek egy olyan t�rv�nyt, amelynek c�lja a zsid�k kiirt�sa (Eszter 3:1-15). Ennek a tervnek a kudarc�t m�g ma is �nneplik a zsid� Purim �nnepen.

Amikor a zsid�k Sz�ria alattval�i voltak, IV. Anti�khos kir�ly minden er�vel megpr�b�lta helleniz�lni a nemzetet, k�nyszer�teni akarta �ket, hogy g�r�g szok�sokat k�vessenek �s g�r�g isteneket im�djanak. � sem j�rt sikerrel. Mialatt a k�r�l�tt�k l�v� n�pcsoportok egym�s ut�n t�ntek el a vil�g sz�npad�r�l, a zsid�s�g ahelyett, hogy kihalt vagy beolvadt volna, fennmaradt, s vele egy�tt fennmaradtak a Biblia H�ber Iratai is.



Azok a kereszt�nyek, akik a Biblia m�sodik r�sz�t (az �jsz�vets�get) k�sz�tett�k, szint�n elnyomott csoportot alkottak, J�zust, megfesz�tett�k �s k�vet�it a zsid� vezet�k Palesztin�ban megpr�b�lt�k elhallgattatni. Amikor pedig a kereszt�nys�g m�s ter�letekre is kiterjedt, a zsid�k �ld�zt�k �ket, hogy ezzel is akad�lyozz�k a misszion�riusi munk�t
(Cselekedetek 5:27, 28; 7:58-60; 11:19-21; 13:45; 14:19; 18:5, 6).

N�r� idej�ben a r�mai hat�s�gok kezdetben t�relmes magatart�sa megv�ltozott. Tacitus azzal b�szk�lkedett, hogy a z�ll�tt cs�sz�r v�logatott k�nz�sokat tart k�szenl�tben a kereszt�nyek sz�m�ra. Ett�l kezdve f� b�n volt kereszt�nynek lenni. I. sz. 303-ban Diocletianus cs�sz�r a Biblia elleni k�zvetlen csap�sra k�sz�lt. A kereszt�nys�g kiirt�s�ra tett er�fesz�t�sei sor�n elrendelte, hogy minden kereszt�ny Bibli�t el kell �getni.

Az elnyom�sra �s a n�pirt�sra tett ezen er�fesz�t�sek val�di vesz�lyt jelentettek a Biblia fennmarad�s�ra. Ha a zsid�k arra a sorsa jutottak volna, mint a filiszteusok �s a mo�bit�k, vagy ha a zsid� �s a r�mai hat�s�goknak siker�lt volna kiirtani a kereszt�nyeket, ki �rta �s �rizte volna meg a Bibli�t? Szerencs�re a Biblia �rz�i - el�sz�r a zsid�k, azut�n a kereszt�nyek - nem t�ntek el a f�id sz�n�r�l, �s a Biblia fennmaradt.



A Biblia azoknak a k�nyveknek a gy�jtem�nye, amelyeket a zsid�s�g �s a kereszt�nys�g Istent�l sugalmazottnak �s ennek ok�n szenteknek fogad el, �s mint ilyeneket a hit �s az erk�lcs ter�let�n m�rc�nek tekint. A Bibli�t szent jelleg�b�l kifoly�lag Szent�r�snak is nevezik. A zsid� �s a kereszt�ny Biblia terjedelme nem azonos, mert a Biblia k�nyveit meghat�roz� k�nont nem egyform�n hat�rozt�k meg. �gy a h�ber Biblia – a Tanakh – azokat az Izrael n�p�nek adott isteni kinyilatkoztat�sokat tartalmazza, amelyek a kereszt�nys�g el�tti id�ben, Izrael vall�si k�z�ss�g�ben keletkeztek.
A kereszt�nys�g is szentnek �s sugalmazottnak vallja a zsid�s�g Bibli�j�t, de mellett�k ugyanilyen isteni tekint�lyt �s k�telez� m�rc�t tulajdon�t azoknak az 1. sz�zadban keletkezett �r�soknak, amelyek J�zus �let�r�l �s tan�t�s�r�l tan�skodnak, �s amelyeket az apostolok vagy ezek tan�tv�nyai �rtak. �gy a kereszt�nys�g k�t r�szre osztja a Bibli�t: a zsid� Bibli�t mag�ban foglal� �sz�vets�gre (�testamentum) �s az apostoli �r�sokat tartalmaz� �jsz�vets�gre (�jtestamentum).
Sz�cikk�nkben a kereszt�ny Bibli�t t�rgyaljuk. A zsid� Bibli�r�l l�sd a hagyom�nyos zsid� teol�gi�hoz kapcsol�d� Tanakh, illetve a nemzetk�zi tudom�nyos kutat�s n�z�pontj�t t�kr�z� H�ber Biblia sz�cikkeket.

A Biblia k�t f� r�szb�l �ll: �sz�vets�gb�l �s �jsz�vets�gb�l (m�s n�ven: �testamentumb�l �s �jtestamentumb�l). Az �- �s �jsz�vets�g megjel�l�s Isten Izraellel (M�zes m�sodik k�nyve 24,8 alapj�n) �s a kereszt�ny egyh�zzal k�t�tt sz�vets�g�re utal (M�t� evang�liuma 26,28 szerint), a latin „testamentum” (azaz „�r�ks�g”) sz� pedig azt fejezi ki, hogy ezek az �r�sok szent hagyat�kok, amiket a kereszt�nyek hite szerint Isten Izraelre �s az �skereszt�ny egyh�zra hagyott. A „testamentum” elnevez�st a Vulgata (a Biblia latin nyelv� ford�t�sa) nyom�n haszn�lj�k.

M�g az �sz�vets�g az Izrael n�p�vel k�t�tt sz�vets�g keret�n bel�l adott kinyilatkoztat�sokat (Isten cselekedeteit �s pr�f�t�i �ltal k�z�lt �zeneteit) �r�k�ti meg, addig az �jsz�vets�g a kereszt�ny egyh�zzal k�t�tt sz�vets�g keret�n bel�l k�z�lt kinyilatkoztat�sokat (J�zus �let�t, az �segyh�z tapasztalatait, az apostoli tan�t�sokat, az egyh�z tov�bbi �tj�ra vonatkoz� j�vend�l�seket) tartalmazza. Egyes t�rt�netek, pr�f�ci�k t�bbsz�r is – esetleg k�l�nb�z� n�z�pontb�l �s �r�t�l – szerepelnek a Biblia k�l�nb�z� k�nyveiben. Egyes r�szek a lehet� legnagyobb t�m�rs�gre t�rekedve adnak inform�ci�t a t�rt�nelmi esem�nyekr�l, m�g m�s r�szek m�v�szi rajzolatot ny�jtanak az ember �s kor term�szet�r�l (p�ld�ul: szerelemr�l).

Az �sz�vets�g 39 (zsid� Biblia �s a Protest�ns �sz�vets�g) vagy 45 illetve 46 k�nyvet (a katolikus ford�t�s tartalmazza a Makkabeusok I-II. k�nyv�t, T�bi�s k�nyv�t, Judit k�nyv�t, a B�lcsess�g k�nyv�t, J�zusnak, Sir�k fi�nak k�nyv�t �s B�ruk k�nyv�t, amelyek a protest�ns ford�t�sban nincsenek meg; Jeremi�s k�nyv�t �s Jeremi�s siralmainak k�nyv�t pedig n�ha egynek, n�ha kett�nek sz�m�tj�k), az �jsz�vets�g pedig 27 iratot tartalmaz.

A Biblia k�nyvei mintegy 1500 esztend� folyam�n, az Kr. e. 2. �vezredt�l az Kr. e. 4. sz�zadig Izrael n�pe k�r�ben, a Kr. u. 1. sz�zadban pedig az �skereszt�ny egyh�z k�r�ben keletkeztek. A hagyom�ny szerint k�r�lbel�l negyven szem�ly �rta a Biblia k�nyveit; voltak k�z�tt�k papok, kir�lyok, orvosok �s egyszer� k�zemberek is.

A bibliai k�nyvek r�gebben folyamatos sz�veg�t az �ttekinthet�s�g �rdek�ben szerkezetileg tagolt�k. Ez els� l�p�sk�nt azt jelentette, hogy az egyik canterbury �rsek, az 1228-ban elhunyt Stephen Langton az iratokat fejezetekre (r�szekre) osztotta. Majd sz�zadokkal ezt k�vet�en az egyes fejezeteket versekre bontott�k. Az �testamentum kapcs�n ezt a munk�t az 1541-ben meghalt Santes Pagnino, az �jsz�vets�get illet�en pedig 1551-ben Robertus Stephanus v�gezte el.

A Biblia k�nyveit a 16. sz�zadban, az els� nyomtatott bibliakiad�sok idej�n sz�mozott fejezetekre �s �gynevezett versekre osztott�k, amelyeket szint�n sz�mok jel�lnek (p�ld�ul M�t� evang�liuma 26,28; azaz M�t� evang�liuma 26. fejezet, 28. vers).
A fejezetek �ltal�ban a bibliai k�nyvek tartalmilag elk�l�n�l� nagyobb egys�geit v�lasztj�k sz�t, m�g a versek �ltal�ban mindenf�le tartalmi szempont n�lk�l meg�llap�tott n�h�ny mondatos szakaszok, amelyek a mondatok k�nnyebb visszakereshet�s�g�t �s a k�l�nb�z� bibliai r�szek k�z�tti kereszthivatkoz�sok (konkordancia) k�sz�t�s�t szolg�lj�k.
A versek sz�moz�sa a katolikus �s protest�ns bibliakiad�sokban megegyezik. A verseket k�vet� kereszthivatkoz�sok viszont az egyes bibliakiad�sokban elt�rnek, �s nem is minden kiad�sban tal�lhat�ak meg.



A kereszt�ny h�v�k k�r�ben a hagyom�nyos n�zet az, hogy a Biblia meg�r�sa Isten vez�rlet�vel t�rt�nt, �s �gy az igazs�got sz� szerint vagy �tvitt �rtelemben k�zvet�ti az emberis�gnek. Az ut�bbi id�kben sok kereszt�ny n�zet�t er�sen befoly�solt�k az �n. bibliakritikusok, �s ezen v�ltoz�s ellenhat�sak�nt egy fundamentalista ir�nyzat is kialakult, amelynek f� c�lja a Biblia sz� szerinti t�k�letess�g�nek bizony�t�sa.
Id�vel a Biblia �rtelmez�se v�lt a protest�ns �s a katolikus felekezetek k�z�tti hagyom�nyos k�l�nbs�gek kulcspontj�v�. M�g el�bbiek �gy hiszik, hogy a Biblia �nmag��rt besz�l, ut�bbiak azt tartj�k, hogy az Egyh�z feladata a Bibli�t megfelel�en �rtelmezni.

Az els� teljesen magyar nyelvre ford�tott Biblia a Vizsolyi Biblia volt
(K�roli G�sp�r, 1590.)