Egyszer, nagyon-nagyon r�gen, amikor a F�ld �ppen csak elk�sz�lt, �s �gy ragyogott, mint egy �jsz�l�tt csillag, az �r v�gigs�t�lt z�ld dombjain �s v�lgyein, �s szeretettel n�zett teremtm�nyeire. Eln�zte az �llatokat �s a madarakat, a f�kat �s a vir�gokat, a tengereket �s a hegyeket, azt�n eln�zte az embereket – �s szerette mind�ket, �s azok is szerett�k �t.
De egy r�vid id� ut�n elszomorodott az �r, �s az angyalok, akik k�r�l�tte voltak, aggodalmasan k�rdezt�k, mi�rt k�nnyezik. � pedig mond�:

„Eln�ztem az embert, �s l�ttam az ir�ntam val� szeretet�t, de ez a szeretet csak az�rt van, mert �n vagyon az egyed�li, akir�l tudom�sa van. Az�rt szeret, mert nincsen m�s, akit szerethessen… Szabad akaratot sz�nd�kozom adni neki, hogy szerethessen, amikor akarja, �s �gy tudjam, hogy ha egy ember azt mondja: „Szeretem az Urat”, ez az�rt van, mert �gy d�nt�tt, Engem szeret. Ahhoz pedig, hogy ez �gy legyen, kell lennie valakinek, aki ellenkezni fog Velem, �s arra k�s�rti az embert, hogy megtagadjon Engem az�rt, hogy mindenki a saj�t szabad akarat�b�l d�nthesse el, egyed�l hozz�m fordul-e.
Sz�ljatok ti, angyalok, melyik�t�k tenn� meg ezt az ir�ntam val� szeretetb�l, ki hagyn� el sz�nemet az id�k v�gezet�ig? Ki tagadna meg engem �s k�s�reln� meg az embert Velem szembeford�tani az�rt, hogy az a saj�t sz�v�ben d�nthesse el, kit akar szolg�lni?”
Akkor az angyalok mind elford�tott�k orc�ikat �s k�nnyeztek, az �r pedig k�z�j�k l�pett, �s mindegyik�ket megk�rdezte:
- Megtenn�d ezt �rtem? Ki sz�llna szembe velem a kedvem�rt �s �zetne ki a mennyek orsz�g�b�l? Ki?
De azok csak k�nnyeztek �s mondt�k:
- �n nem, �h Uram, �n nem. Ne k�rd ezt t�lem! – �s elfordultak. Az �r pedig le�lt a legmagasabb hegy cs�cs�ra, �s b�nat t�lt�tte el a sz�v�t.

�s akkor odaj�tt Hozz� a f�ny urainak legragyog�bbja, sz�v�nek legszeretettebbje, Lucifer, az arkangyal, akinek neve: Aki a f�nyt hozza. A hatalmas arkangyal let�rdelt az �r el�, kez�t az � kez�be t�ve k�nnyezett, �s k�nnyein �t felaj�nlotta az �rnak �nn�n ki�zet�s�t a mennyek orsz�g�b�l, �s az ember megk�s�rt�s�t az id�k v�gezet�ig, hogy az megismerhesse a szabad akaratot…
- H�t nincs senki m�s, aki megtenn� ezt �rtem? – k�rdezte az �r. – Csak te voln�l az, szerettem? El kell vesz�tselek �r�k id�kre?
�s az angyalok egyike sem v�laszolt…
Akkor fel�llt az �r, �s kihirdette �t�let�t, hogy Lucifer �zess�k ki a mennyek orsz�g�b�l, �s legyen sz�m�zve �r�k id�kre az�rt, hogy elcs�b�tsa az embert Istent�l, �s �gy az megismerhesse a szabad akaratot.

Azt�n �gy sz�lt Luciferhez:
- �s az ember becsm�reljen t�ged, �s vessen �rnyat a te ragyog�sodra, �s ne ismerje fel annak val�dis�g�t. �s neked meg kell k�s�rtened minden f�rfit �s n�t, bizony mondom, m�g azt az Egyet is, akit a nevemben k�ld�k k�z�j�k, meg kell k�s�rtened… �s senki, csak a b�lcsek legb�lcsebbje tudjon err�l az �ldozatr�l! De hogy megk�nny�tsem szenved�sedet, teljes�tem egy k�v�ns�godat. Mi legyen az?
�s akkor Lucifer, a hajnali csillag m�g egyszer utolj�ra feln�zett az �r megismerhetetlen arc�ra, �s azt k�rte, hogy valah�nyszor egy ember elfordul t�le, �s Istenhez fordul, engedtess�k meg neki, hogy egy �ra hossz�ra ott �llhasson a mennyek kapuja el�tt, �s hallgathassa, hogyan �nekelnek testv�rei az �r tr�nja el�tt.

�s megkapta az enged�lyt.
Akkor Lucifer b�cs�t vett testv�reit�l. A s�t�t szem� Uriel, az ez�stsz�rny� G�briel �s a gy�ng�d Raffael k�nnyezt�k �s �t�lelt�k �t, azut�n Michael, a harcos angyal feladata feletti k�ts�gbees�s�ben hangosan felki�ltva megragadta Lucifert, �s messzire elhaj�totta �t az �r sz�ne el�l.
�s a F�ld akkor legmagasabb hegy�r�l egy �ll� nap �s egy �jjel zuhant �, �tj�ban f�nyesen ragyogva, mint egy hull�csillag.
�s azon �si nap �ta �llja az �rnak adott szav�t, �s k�s�rti az embert az �r ellen�ben. De valah�nyszor azok megtagadj�k �t, egy kurta �r�ra ott �l �, mint egy fekete szikla a mennyek kapuja el�tt, �s testv�rei odagy�lnek a kapuhoz �s �nekelnek neki.